Mi, a Tehén és a Fény,

avagy a tejelő tehenek fényigénye a téli félévben

Tél van. Rosszkedvű, depressziós a sötét napokban? Miért van ez így? A szembe jutó napfénysugarak intenzítása befolyásolja a tobozmirigy melatonin hormon termelését. A melatonin termelése sötétben intenzívebb. Ha kevés a fény, a napi időjárás vagy évszak hatásaként, akkor a növekvő melatonin visszafogja az ember aktivitását, nem tud maximális értékű munkát végezni. (Schuh, 2009) Hogy bírják ezt a tehenek?

A szarvasmarha az intenzívebb, zárt haszonállat-tartás fajaihoz (baromfi, sertés) képest jobban kitett az időjárás tényezőinek. A fény, illetve a napsugárzás minőségét a megvilágítás időtartama és erőssége, intenzitása mutatja. Ezek értékei napi és éves menet szerint változnak. A hónapok közötti eltérés a valós megvilágítási idő, a tényleges napfénytartam jelentős eltérést mutat. (Bacsó, 1966)

Ha az istállón kívülről indulunk, akkor a hazai éghajlat sajátosságai az irányadók. A természetes megvilágítás maximumának tekinthetjük a napfénytartamot, amely azaz időtartam amíg a felszínt közvetlen sugárzás éri.  Ez a lehetőség a legtöbb esetben rögtön csökkenthető is, a csillagászatilag lehetséges napfénytartamra, majd a domborzat, a felhőzet visszafogó hatásival még tovább rövidül. A csillagászatilag lehetséges legnagyobb napfénytartamot hazánkban júliusban érjük el (átlagosan napi 16 óra), a legalacsonyabbat pedig decemberben (átlagosan napi 8,5 óra). A domborzat ezt még mérsékli (hegyvidéken akár 40-50%-al is), a felhőzet, köd tovább csökkenti. Ez a „maradék” fény már a tényleges napfénytartam, a korábbiakban felsoroltak miatt jelentős regionális ingást mutat. Például a tényleges napfénytartam (30 év adatai alapján): Mosonmagyaróváron júliusban 8,58, decemberben 1,54, addig Pécsen ezekben a hónapokban 9,45 és 1,9 átlag óra/nap. (Justyák, 2002)

Tehát nyári fénycsúcson a lehetséges természetes megvilágítási időtartamnak csak 43-46 %-a valósul meg – mondhatni szerencsére, mivel a tartósabb nyári napsugárzás növelné a környezet felmelegedését. Téli sötét időszakokban még jelentősebb az eltérés, a lehetséges óráknak csak 18-22 %-át tölthetjük természetes fényben.

És ekkor érkezünk az eddigi számhalmaz egy újabb számsort gerjesztő pontjára! Ez pedig az a tény, hogy a tényleges napfénytartam is csak részlegesen jut el a termelő istállóba, állatainkhoz. Tartamát, erősségét tompítja az istálló elhelyezkedése, árnyékoltsága, zártsága, a nyílászárók mérete, helye, használata, az istálló tisztasága. Na, és ami marad ezek után, azt kellene kiegészíteni a termelő állat számára szükséges optimumra. Mi az ideális megvilágítási időtartam a tehén számára?

Sokak szerint erre a megfelelő választ a marha háziasítás előtti életritmusa adja: télen vemhes volt, tavaszra leellet és a növekvő napfénytartamú napokon, a nyári időszak felé adta a termelése csúcsát. Ezek szerint legjobb a napi 14-16 óra fény és a kb. 6 óra sötétség lenne. Az istálló egész területén sötétségben 50 luxnál kisebb, a fényszakaszban legalább 200 lux fényt kellene biztosítani. (Hulsen, 2009)

Viszonyításul néhány a természet által kínált fényintenzitási érték (Justyák, 2002; Schlyter, 2006):

Teliholdas, tiszta éjszaka → 0,27-1 lux
Sötét, beborult nappali égbolt → 100 lux
Amikortól a meterológusok azt mondják, hogy „süt a nap” → 120 lux
Napkelte és napnyugta → 400 lux
Borult nappali égbolt →  1000 lux
Teljes napsütés → 10 000-25 000 lux

A téma iránti érdeklődés külföldön lángolt fel az 1970-es évektől a nagyarányú tejigény megjelenéséhez köthetően, amikor szükségessé vált az iparszerű tejtermelési technológiák, a nagy létszámú telepek kialakítása.(Wittman,2005) Az ottani kísérletekben a Hulsennél említett feltevésnél tovább jutottak: ezek alapján legalább 120-200 lux intenzitású fényt javasolnak, 16-18 órán át a tehenek aktív időszakában, azok etető területén. Ilyen értékek mellett 9-10 %-kal emelkedett a szárazanyag-felvétel és 6-15 %-kal nőtt a  tejtermelés.  (Bak és mtsai, 2007)

A jelenlegi kutatások vezéralakja, generálója a 1990-es évektől Geoffrey E. Dahl, az University of Illinois munkatársa. Írásaiban kifejti, hogy a növelt világítási idő a melatonin termelés csökkentésén keresztül növeli az IGF-I (inzulinszerű növekedési faktor) és a prolaktin szekrécióját. Szerinte az élettani változások eredménye a növekvő tejtermelés és emiatt emelkedik az étvágy, a szárazanyag-felvétel. Fontosnak tartja megjegyezni, hogy az emelt világítási idő és az optimális fényintenzitási érték nem csak a jászol/etetőasztal környezetében, hanem az egész  istállóban szükséges. (Dahl, 2005) (A LONG DAY világítási program iránt érdeklődők személyesen fordulhatunk hozzá az  http://www.livestocktrail.illinois.edu/photoperiod/  internetes oldalon keresztül.)

Új kísérletekben, már 16 órás megvilágítás mellett (a természetes, 9-12 óráshoz képest) a prolaktin 1,6-1,8-szoros szekrécióját mérték, miközben a tejtermelés a korábban említett 6-15 %-os növekedést mutatta. A többlet tej a kísérletekben nem járt tejösszetétel romlással. Ezek az ismeretek mára már tudatosan beépülnek a kínált istállógépészeti technológiákba, szakmai technológiai ajánlásokba. Pl. 16 órás világítást és 180 luxos speciális lámpák beszerelését javasolják.(Vanbaale és mtsai 2005; DeLaval Hírlevél, 2007/2)

A megvalósítók figyelmét azonban fel kell hívni, hogy azokon a területeken, ahol folyamatos emberi jelenlét szükséges és a tehenekkel való érintkezés történik nagyobb fényerőre van szükség. Pl. fejőházi folyosó, fejőállás, fejőterem, kifogó állás, áthajtós etetőút – 220 lux, fejőaknában a tőgy közelében – 540 lux, állatorvosi kezelés helyén – 1100 lux. (Bak és mtsai, 2007)

Vezetői lépések a tejelő tehenek fényprogramjának megvalósításához (Dahl, 2005 nyomán)

Vegyél egy fénymérőt. (Az interneten már 9 000-40 000 Ft között lehet kapni fényerő mérésére alkalmas digitális eszközt.)

Mérd meg az istállóban és mindenhol, ahol a tehén közlekedik a fényerőt és viszonyítsd az ajánlásokhoz. (A következő 2 lépcső nem mindig, csak az esetek zömében szükséges.)

Cseréltesd ki a kiégett égőket, pucoltasd le a lámpaburákat, tisztíttasd meg a falakat.

Mérd meg újból a fényerőt és viszonyítsd az ajánlásokhoz.

Ha szükséges tervezd újra az istálló világítását, de az eredményt mindig ellenőrizd méréssel. (A megvalósítás előtt számolj a megnövekedett villanyáram költséggel is.)

Az új világítás tervezéséhez kérd szakember segítségét, mert az istállóban egyenletes megvilágítást szükséges, ezért azonban lámpatípustól függően változhat azok szerelési magassága és egymástól való távolsága.

Az istálló fénytechnikáját a sötét szakaszra is készítsd fel. (A tehenek 50-53 lux alatt nem mozognak az istállóban. A minimális biztonságukhoz elég lehet egy alacsony intenzitású vörös megvilágítás – pl. az USA-ban izzósor.7,5 W-os izzók kb. 9-10 m-ként, kb. 3 m magasságban.)
A 6 órás sötét szakasz megszakítás nélküli legyen. (Ilyenkor istállócsendet kell biztosítanunk!)
Folyamatosan legyen az állatok előtt takarmány.

› Csókástan kft

› 6445 Borota, Széchenyi u. 46.

› info@csokas.hu

› +36 30 777 8905

© 2016 Csokastan Kft